2017. május 16., kedd

Botond...

Kis középsőnk névnapját ünnepeltük a héten. Kedden volt Botond nap. Előző héten pénteken Apa beszerezte az ajándékát. Egy lábbal hajtható versenyautót. Mérete miatt nem igen tudtuk elrejteni. Így a garázsban próbálta eltüntetni a nyomát mindenfélével. Persze Áron rögtön kiszúrta, de megígérte, hogy titok marad. Jött a hétvége. Szombaton néha esett, így a garázsban töltötték a nap nagy részét. Áron Apa jobb keze volt mindenben, az előszobába készítettek cipős szekrényt. Botond pedig unalmában játszott kicsit, próbálta a fiúkat hátráltatni. Kis bohóc volt, ahogy általában. Egyszer csak meglátta. A gyönyörű szép piros nagy versenyautót. Szerelem lett első látásra. Mivel volt rajta egy felírás, ami ráadásul tartalmazta a B betűt, ő egyből leszűrte, hogy az már pedig az Övé, mert az ő neve van ráírva. Természetesen tudtuk Apával, hogy percek kérdése és megtalálja, de nem bántuk. Éreztük, hogy a boldogság hatalmas lesz. És mikor lehet róni szüntelenül a köröket ilyen szuper verdával, ha nem hétvégén? Nórit egy kis játékkal leptük meg, Áront pedig egy bambusz kulccsal, egy ördöglakattal. De ami ennél izgalmasabb és nagyobb érték volt számára az a másik apró ajándéka volt. A villanymotor, szám szerint négy.

„ Kívánok örömet, derűt, boldogságot, otthonodba békét, kertedbe virágot! Fejed fölé Napot, csillag tengereket, köréd tiszta szívű embereket! Lábad alá utat, biztosan járhatót, szívedbe éneket, magasba szárnyalót! Ajkad köré mosolyt, lélek melengetőt, múltat, jelent, jövőt, egyként szerethetőt! Szemedbe sugaras szivárvány fényeket, melyek megláttatják a rejtett lényeget! Újult erőt adó öröm telt perceket így kívánok BOLDOG NÉVNAPOT NEKED!”

Ismeretlen

Majális

Családi programot nem könnyű összehozni. Ennek legfőbb oka, a gyerekek. Hárman vannak, három külön személyiség, három külön korosztály, három külön érdeklődési kör. Ettől függetlenül kell egy kicsi közös kimozdulás. Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a közeli játszótérre, ahol május elsejére mindenféle programokat szerveztek. Mi csak „tátottuk a szánkat”, nem vettünk részt a nagy főző versenyben. Helyette megnéztük a rendőrségi bemutatót. Mondanom se kell, Botondnak nagyon tetszett a rendőrségi motor (sajnos azt csak kiállították). Amint Nóri meghallotta a zenét, elkezdett táncolni. Ez nem a műsor része volt, csak készülődtek a hangosítók. Hamarosan következett a kutyás bemutató. Nóri egy kicsit megszeppent, bátyja védelmét kérte, Áron ölébe csüccsent, onnan figyelte a kutyákat. A műsor után kettészakadt a család, a lányok elmentek pihenni, a fiúk meg a játszótérre. Áron főleg a judo-s barátjával játszott, Boti pedig velem. A fiúk is pihentek egy kicsit délután, de hamar „letudták”, és már mentek is vissza a játszóra. Ott folytatták ahol abbahagyták. Amint Nóri felébredt, mi is csatlakoztunk hozzájuk.

Szerencsére kitartott az idő, nem zavart haza minket.

video video

„A május a természet bocsánatkérése a február miatt.”

Bill Tammeus

2017. május 9., kedd

Mozidélutánok...

Egyre többször tarunk egy egy családi mozidélutánt. A gyerekek élvezik. Ilyenkor közösen kiválasztunk egy mesefilmet és közösen megnézzük. Legutóbb az Oroszlánkirályt néztük meg, de nagy kedvenc közé tartozik a 101 kiskutya és az Így neveld a sárkányodat Disney mesék is. Ilyenkor leheveredünk a szőnyegre, Florenciára a kutyusunkra és közben jókat eszünk-iszunk. Néha a gyerekek tartanak egy kis szünetet. Elkezdenek játszani valamivel, de egyre többször sikerül végignézni egy egy filmet. Sőt, van, hogy Apához csatlakoznak egy-egy F1-es futamra.

„Ha túlnézünk a veszekedésen, fájdalmon és sértődésen, olykor jól esik emlékeztetni magunkat arra, hogy a családon kívül az égvilágon nincs fontosabb.”

Született feleségek c. film

Anyák napja...

Az idei Anyák Napja is csodálatosra sikeredett. Reggel én voltam az utolsó, aki felébredt. Ez nem teljesen van így, ugyanis ébren voltam, csak nem volt kedvem kimászni az ágyból. Hallottam, hogy kint sugdolóznak a többiek. Egyszer csak nyílt az ajtó és jöttek be szépen sorban. Árontól kaptam egy csodálatos saját készítésű virágot, Nóritól (szintén Áron keze munkája) egy szép szívecskét, amely azóta a hálószoba ablakpárkányomat díszíti, Botitól egy az oviban nagy gondossággal elkészített mézvirágot. Imádom, ahogy mondja azóta is a fülemben cseng: Anya méz illatú. És szép versikéket és egy gőzölgő isteni habos kávét. Nem is indulhatott volna ennél szebben a napom. Folytatásképp Apa elvitt minket tortázni egy cukiba. Sajnos be volt zárva, így családi pizzázás lett belőle. Imádom őket!

„Anya, anya, édesanya, Nem ölel úgy senki más, Anyák nélkül mit sem érne ez a kerek nagyvilág.”

Bartos Erika

2017. április 19., szerda

Ezerarcú Nóri...

Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk Nóri szereti a ruhákat, szeret öltözködni. Már tavaly elkezdte, épphogy tudott járni már ellopta Ani cipőjét.

Azóta változnak a dolgok, megbarátkozott a fényképezőgéppel. Engedi, hogy fényképek készüljenek róla. Persze a fényképező nem ér semmit, hiszen minden Nórin múlik. Az utóbbi időben fürdés után hozza a fésűt, közösen fésülködünk. Mármint ketten fésüljük őt. Most pont úgy néz ki mint egy üzletasszony.

„Fiatalságunkat sosem hagyjuk el, mindig magunkban hordjuk a szívünk mélyén.”

Váratlan utazás c. film

Ikrek...

Sokan, sokféleképp használják az ikrek kifejezést. Eredetileg, ugyanabból a terhességből született két vagy több egyed. A szlengben általában a cicikre szokták használni.

Nekünk is vannak ikreink:

A figyelmes olvasó felfedezhet egy apró különbséget, a két kép készítése között eltelt 30 év (vagy egy kicsit több). Ani pont úgy nézett ki kiskorában, mint most Nóri! Lehet, hogy rokonok? :)

„Néha már gondoltam arra, hogy talán a barátság is hasonló kötés, mint az ikrek végzetes összetartozása. A hajlamnak, rokonszenvnek, ízlésnek, műveltségnek, indulatnak különös azonossága összekötöz két embert ugyanabba a végzetbe. S hasztalan csinál az egyik bármit a másik ellen, mégis közös a sorsuk. S hiába menekül egyik a másik elől, mégis tudnak egymásról minden lényegeset. S hiába választ egyik új barátot vagy szeretőt, a másik titkos, íratlan engedélye nélkül nem tud szabadulni ebből a közösségből.”

Márai Sándor

A tanulás ára...

Szeptemberben Áron elkezdte az iskolát. Szerencsére jó tanuló, nincs vele probléma. Nem kell órákon keresztül korrepetálni, esetleg egy - egy elmaradt házi feladatot kell otthon megoldani. Még év elején megegyeztünk vele, ha ötöst kap, akkor kérhet tőlünk valamit. Igaz, még csak a magatartás és szorgalom van osztályozva, de ettől függetlenül jól tanul. Áron a jó jegyekért cserébe azt kérte, hogy Ani aludjon vele. Első alkalommal még ő feküdt be Áron szobájába, de utána cseréltünk. Áron és Ani alszanak a nagy ágyon én pedig Áronéban. Most, amikor megkapta a márciusi „ajándékát”, vitte a felszerelést a hálóba, az enyémet hozta visszafelé tett egy szép kis megjegyzést: „Aztán nehogy összenyálazd a plüsseimet!” Úgy ledöbbentem, szólni se tudtam. Szerencsére Ani közbevágott, és mondta, ilyen csak akkor fordul elő egy felnőttel, ha nagyon fáradt és nagyon mélyen alszik, de emiatt nem kell aggódnia.

Nem elég, hogy kitúr a feleségem mellől, még be is szól.

„Az élet egy lengőajtó. Sosem tudod, honnan nyílik, de mindig pofán talál.”

Nők transzban c. film

2017. április 5., szerda

A főnök mindent lát...

Amikor Pátyra költöztünk tudtuk, hogy megváltozik az életünk, de nem is sejtettük mennyire.

Arról már korábban beszámoltunk, hogy a gyerekeink mivel töltik legszívesebben az idejüket. Botond imádja az autókat, kint is szívesen autózik/dömperezik. Nóri egyre többet segít, kiveszi a részét a munkából. Áron egy igazi jó munkásember. Persze csak akkor, ha neki tetsző feladatot kap.

Tegnap elérkezettnek láttuk, hogy először levágjuk a füvünket. Áron vágta a rendes fűnyíróval:

Boti dömperrel szállította a gyűjtőbe, Nóri pedig a játék fűnyíróval dolgozott.
A főnökasszony pedig mindent lát, látja ki, hogy dolgozik :
video

„Nálunk otthon én vagyok a főnök, a feleségem csak a döntéshozó.”

Woody Alle

2017. április 3., hétfő

A Dáma...

A mi kis Hercegnőnk már most tudja mit és hogyan szeretne viselni. Saját ízlése van és imád öltözni. Vannak napok, amikor azt is ő dönti el melyik cipőt veszi fel. A kalapok pedig a gyengéi. Imádja elővenni egyiket másikat és pompázik bennük. Imádjuk olyan kis izig vérig Nő. Imádja a kamerát, mint ahogy az is Őt.

„Vannak alkalmak, amikor egy nőnek az a dolga, hogy csak nő legyen.”

Leon Uris

2017. április 2., vasárnap

Áron névnap...

Idén vasárnapra esett Áron névnapja. Izgatottan várta, mert ezúttal ránk bízta a döntést, nem kért konkrét ajándékot. Azért annyit megsúgott, hogy szerszámnak nagyon örülne. Végül is Apa volt az a kedves, aki bevállalta a vásárlást egyik este, miután a többség már ágyba került. Áron az ünnepelt kapott egy gyurmázó készletet néhány kiegészítővel és persze szerszámokat. Több különféle méretű spaklit. Volt is nagy boldogság. Nem sokkal később pedig már kint gyurmáztak kicsik és nagyok egyaránt. Szuper kis családi program. Az ünnepi sütiről pedig Dodi (Beni és Lini Anyu) gondoskodott. Közösen Benivel készítették el Áronnak a meggyes zabpelyhes süteményt, ami mindenkinek nagyon ízlett. Nóri továbbra is Bogyó és Babócáért rajong, így ő mesekönyvet kapott, Botondunk pedig egy dömpert. Hiába az ezredik dömpere, úgy örült neki, mintha elsőt kapta volna.

„Óh, engedd meg, hogy meghintsem Vélek orcád két felét, Hogy velek köszöntsem, kincsem! Szép nevednek reggelét.”

Csokonai Vitéz Mihály

2017. március 27., hétfő

A háromszarvú ördög...

Mindenki megtanulta gyerekkorában, hogy a fiúk ördögök a lányok angyalok. Nincs ez másképp a mi családunkban sem. Bár néha felborulnak a szerepek. Hétvégén játék közben egy kicsit „átalakítottam” Nórit. Már elvégeztem a lányos apukák gyorstalpalóját, jöhetett a nehezített változat. Nem mintha Nóri megkönnyítette volna a dolgomat, egy percig sem tudott mozdulatlanul ülni. Mindegy lássuk az eredményt, a háromszarvú ördögöt:

„A szülők nevelése nagy figyelmet és sok munkát igényel, de megéri a befektetett energiát. A gondosan nevelt szülő kevesebbet kiabál, sokat mosolyog, tovább él és csak ritkán harap.”

Nógrádi Gábor

Fogtündér szabadságon...

Régóta mozgott Áron felső metsző foga. Szinte minden este azzal „kínzott”, hogy húzzam ki neki. Persze a fog még nem akart kijönni, mondtam Áronnak, hagyja, előbb utóbb kint lesz, nem kell siettetni a dolgokat. Csütörtökön ebéd közben esett ki, gondosan elcsomagolta. Amint hazaértem boldogan újságolta, mi történt. Este az asztalára készítette, szokásos módon. Reggel viszont, szokatlan dolog történt. A fogacska eltűnt, de nem volt helyette ajándék. Csak egy kis levélke, amiben az állt, hogy most nem tudott ajándékot hozni a Fogtündér, így minket a szülőket kér meg, hogy közösen szerezzünk be valami apróságot. Áron nem kért semmit, azt mondta, hétvégén megyünk Megyerre, ott úgyis kap ajándékot, az jó lesz neki.

„Nem azért kell a szabadság, hogy éljünk vele, hanem hogy érezzük, ha szükséges, élhetünk vele.”

Kopátsy Sándor

2017. március 11., szombat

A Nőnap...

A héten szerdán (március 8-án) ünnepeltük a Nőnapot. Reggel nagyjából a szokásos sorrendben ébredezett a ház. Ami azt jelenti, hogy Nórival maradtunk a végére. Igazán nagy meglepetésben volt részünk, ahogy a konyhába értünk. A fiúk tulipán csokorral leptek meg minket. Nóri kapta a pirosat én meg a sárgát. Gyönyörűek és nagyon örültünk neki. Áron természetesen túlszárnyalta Apát és Botit. Saját kezűleg készített tulipánokat kaptunk. Igazán meg vagyunk becsülve a családban.

„Az okos nő nem vár a csodára, hanem megteremti azt.”

Moldova György

2017. március 9., csütörtök

Reggeli program...

Mindenkinek nehéz felkelni reggel, és elkezdeni a napot. Garfield utálja a legjobban. A gyerekeink általában jól veszik az akadályt. Nem csoda, hiszen megvan a napi rituáléjuk. Van, aki a plüssével játszik reggeli közben, van aki ivással indítja a napot, vagy csak egyszerűen elbújik a fényképező elől.

„Az átlagember alvásigénye: még öt perc.”

Max Kauffmann

2017. február 27., hétfő

Belső béke...

Az utóbbi időben nagyon népszerű kifejezés az életmódváltás.

Sok mindenen ment keresztül a családunk ez elmúlt időszakban. Egyre inkább úgy érezzük, hogy ránk is „vonatkozik” a manapság divatos kifejezés, életmódváltás. Szeretnénk, ha a testünk-lelkünk harmóniában lenne. A Kung Fu Panda óta tudjuk hogy ez szinte lehetetlen, mindenesetre mi nem akarunk 50 évet meditálni egy barlangban. Inkább odafigyelünk magunkra, a testünk jelzéseire, és egészségesebben eszünk. Mi magunknak megtermesztjük, amit elfogyasztunk (vagy legalább egy részét).

„Elméd, mint a víz, ha felbolygatják, nagyon zavaros lesz; de amikor lecsillapodik, akkor a válasz önmagától megmutatkozik.”

„Kung Fu Panda c. film”

2017. február 26., vasárnap

Játszóházi élmények...

Tegnap délelőtt eldöntöttük, hogy délután csinálunk valami szuper közös családi programot. Két lehetőség jutott elsőre eszünkbe Apával. Az egyik, ahová inkább mi felnőttek szerettünk volna elmenni a Tropicarium volt. A másik, amit a gyerekek, azaz a többség megszavazott pedig egy játszóház volt. Délután miután a legkisebbünk felébredt elindultunk Budapestre, az Eleven játszóházba. Röviden összefoglalva nagyon jó volt. Kicsit bővebben is. Azért, ahogy arra számítani lehetett sokan voltak, és bizony néha várakozni kellett egy egy játéknál. De a fiúk türelmesen állták a sarat, főleg az autós, illetve a labdával lövöldözős játéknál. A választék hatalmas volt, gondoltak kicsikre és nagyokra egyaránt. De hiába, Nórit két bátyja mellett nem kötötték le a baba játékok, ami korának megfelelő lett volna. Ő mászott, csúszott, ugrált ott, ahol a nagyok is. Hol Apa tűnt el kicsi lányával, míg én a fiúkkal buliztam, de volt, hogy cseréltünk. Én Nórival mentem felfedező útra, míg a pasik tűntek el a tömegben. Azt hiszem mindenkinek jót tett egy kis kikapcsolódás. Azért azt hozzá kell tennem, hogy az Új Buda Center (amiben a játszóház is volt) mellett épülő hatalmas épületek, a sok daru és betonkeverős autó jobban izgatta Boti és Áron fantáziáját. Azokat is meg kellett nézni közelről érkezéskor is, és indulás előtt is. Hazafelé Apa meghívott minket egy Mc Donalds vacsorára is, és hazaérkezve már csak egy gyors zuhanyozás várt ránk, és ugorhattunk is az ágyba. Már aki, mert Apa és Áron még tornázott egyet lefekvés előtt. Bennünk túlteng az energia, nehezen lemeríthető elemekkel dolgoznak.

„Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében.”

Rudolf Steiner

2017. február 22., szerda

Sütés újratervezve...

Apa már mondogatta egy ideje, hogy próbáljuk ki a kandallót. Süssünk benne valamit, mondjuk pizzát. Mi csak bámultunk rá, mint borjú az új kapura. Én személy szerint nem tudtam eldönteni komolyan gondolja e vagy csak viccel. Hamar kiderült az igazság. Fogott néhány krumplit, hagymát becsomagolta és berakta. Miután elkészült, úgy ettük, mint akik még nem ettek hasonlót. Teljesen olyan volt az íze, mintha kint grilleztük volna őket. Isteni. Hát azóta elkészült a kandallóban sült pizza is. Tényleg nincs lehetetlen csak tehetetlen :)

„Kreativitás nélkül nincs új ismeret, nincs tudás.”

Somogyi Péter